Laknak-e a homokórában madarak? Déry Tibor szürrealista korszakáról

 dery

Déry Tibor tízes évek végétől kezdődően írt művei (prózák, drámák, verskompozíciók) gyakran jelentős késéssel jelentek meg, kéziratban maradtak, némelyikük teljesen el is veszett. Ez lehet az egyik oka annak, hogy Déry (egy lehetséges opció szerint 1921 és 1930 közé tehető) avantgárd korszakának irányzati besorolásai meglehetősen hozzávetőlegesek. Másik ok, hogy a magyar avantgárd művészek (és főleg az írók) jellemzően nem egy-egy irányzat mellett kötelezték el magukat – kerülték, hogy dadaistának, konstruktivistának vagy szürrealistának minősítsék önmagukat –, hanem némileg eklektikus, szintetizált formában fogadták be és gondolták tovább az egyes irányzatokat, többnyire az „új vers”, „új művészet” szókapcsolatokat vonatkoztatva saját műveikre. (…) Előrebocsátva, hogy poétikai szempontból nincs radikális törés a húszas évek Déry-szövegeiben – dada, konstruktivizmus és szürrealizmus fokozatos átstrukturálódásáról beszélhetünk inkább, az 1922-ben befejezett Alkonyodik, a bárányok elvéreznek esetében pedig alighanem expresszionista utórezgésekről is –, a szürrealista tájékozódás dominanciáját Botka Ferenccel összhangban legmegalapozottabban a párizsi tartózkodást követő időszakra tehetjük, tehát 1926 januárjától valószínűsíthetjük. Írói tevékenysége szempontjából ugyan az 1923 októberétől kezdődő párizsi tartózkodás nem termékeny, de Illyés Gyulával kialakuló barátsága, Yvan Goll, Philippe Soupault, Tristan Tzara személyes megismerése ezekre az évekre esik, szédítő tempójú ide-oda utazgatás mellett Európa nagyvárosai között, bélyegkereskedőként. Úgy tűnik, ez az élményanyag a perugiai tartózkodás idején, 1926-ban kívánkozik először sűrítettebb módon szürrealista szerkesztésű művekbe. 1926 a budapesti Dokumentum megalapításának éve is, amelynek szépirodalmi anyaga az irodalomtörténészek egybehangzó véleménye szerint a magyar szürrealizmus jónéhány főművét tartalmazza Illyés Gyulától (Sub specie aeternitatis, Újra föl), Déry Tibortól (A felhőállatok, Az úszó szigetek, Párizs! Néhány strófa az üvegfejű borbély életéből), Németh Andortól (Eurydice útja az alvilág felé) és Kassák Lajostól (Olajfaág), igaz, képzőművészeti, építészeti anyaga inkább Kassák konstruktivista tájékozódásának lenyomatát őrzi továbbra is.

Déry szürrealista korszakát a fentieket figyelembe véve tehát 1926–1930 közé helyezzük, a Dokumentum illetve az Ébredjetek fel! fókuszpontjai felől tekintve időben vissza és előre a többi Déry-művekre.

A tanulmány teljes terjedelmében az Alföld folyóirat 2013. decemberi számában olvasható 

 
Advertisements

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s