Finding the meaning of dreams with a knife

trost2

Trost (1916–1966)

Freud tended to treat the manifest content of a dream as a mere substitute for the latent content, this latter being much more important and interesting for him. Those who criticized Freud’s method of dream interpretation often started from deconstructing this view and emphasizing the importance of the manifest content. But perhaps none of them went as far as Dolfi Trost, member of the Bucharest Surrealist group, who attempted a radicalization of discussing the manifest content of dreams to overcome Freud’s generalizations. Continue reading

Advertisements

Beyond the Black

infranoir

„Infra-noir”, un et multiple. Un groupe surréaliste entre Bucarest et Paris, 1945-1947. Dir. Monique Yaari. Peter Lang, Bern, 2014. 

A new series of books (Art and Thought: Histories of the Avant-Garde, edited by Dawn Ades and Timothy Matthews) was initiated at Peter Lang with the collective volume on the activity of the Bucharest surrealist group. It is a brave and interesting choice to begin this new series with an internationally lesser known avant-garde group, but in fact more than one third of the volume consists of an effort to increase the visibility of this very group activity by including a facsimile edition of their collective texts Continue reading

Keywords in the Works of Victor Brauner

brauner borito jpg

(Mihaela Petrov, Victor Brauner: Cuvântul scris și opera plastică 1934–1965, Humanitas, București, 2012)

Although the art school in his native town (Piatra Neamț, Romania) is named after Victor Brauner, the best works of the surrealist painter were not printed until 2012 in Romania in a representative album of good quality. Mihaela Petrov’s book is therefore an important milestone of Brauner’s reception in Romania, after some major monographical essays published in Romanian language by Emil Nicolae (2004, with several texts and early paintings of the author), Sarane Alexandrian (2005, a translation of the book originally printed in Paris, at Ed. Oxus in 2004) and Cristian-Robert Velescu (2007). The author of the recent book, Mihaela Petrov obtained a PhD degree in Bucharest in 2011, after researching intensively the Brauner archives in Bibliothèque Kandinsky, Centre Georges Pompidou, Paris, creating a full inventory of the notebooks and manuscripts of Brauner, trying to establish interpretative connections between them and Brauner’s paintings.

Continue reading

Mint akit belülről festettek ki

Antonin Artaud: Rodezi levelek (1943–46).Vál. és szerk. Darida Veronika. Ford. Szabó Marcell. Kijárat Kiadó, Bp., 2011.

„Az emberi arc üres erő, egy halott mező. Jól ismert követelése egy formának, amely sohasem felelt meg a testnek, más akart lenni, mint a test.” (108.) Antonin Artaud pontosan ragadja meg mondataiban az arc egyszerre több paradoxonát is: hogy anyagból van ugyan, de anyagszerűsége rejtőzködő; hogy van egyfajta állandósága és kimozdíthatatlansága, ami rémületes is lehet, mert már eleve olyan, mint egy halotti maszk; hogy behatárolt kiterjedésű és mégis behatárolhatatlan valamilyen értelemben.

Continue reading

Nem egészen kölcsönös

Franciaország és a francia kultúra úgy kerül ki Le Clézio könyvéből, mint amelyik nagyra értékelte Diego Rivera és Frida Kahlo munkásságát, de a felek közt a viszony nem kölcsönös. Diego és Frida világa inspirációs forrás André Breton számára; Paul és Dominique Éluard Mexikóban járva a helyi indián kultúra rítusa szerint házassági esküt tesznek. Lehetne még sorolni a szürrealisták Mexikó-élményéből táplálkozó műveket. Rivera és Kahlo párizsi útjai viszont inkább kellemetlen emlékekkel járnak; Diego egyetlen (Angelina Belofftól, első feleségétől született) fiát veszíti el a párizsi hidegben és nyomorban, az első világháború végén. Frida képeit pedig túlságosan kegyetlennek és vadnak látják némelyek Párizsban, épp egy olyan élethelyzetben, amikor több biztonságra és bizonyosságra volna szüksége. Continue reading

Szürrealista hieroglifák

Emil Nicolae: Victor Brauner. La izvoarele operei. Hasefer, Buc., 2004.

Olyan kezdőmondat nem igazán van, hogy „az egyik legérdekesebb szürrealista festő”, vagy ha van, akkor ásításba fullad.

Kezdjük máshonnan: Brauner merész és radikális mítoszokat építő festő, értelmezői szerint „szürrealista hieroglifákat” fest, képei egyfajta szintaktikus gondolkodást hordoznak, erőteljesen nyelvi jellegűek.

Continue reading

Válogatott képek a Gellu Naum-mitológiából

Gellu Naum: Vasco da Gama si alte poheme / Vasco da Gama and other pohems. With an introduction and translation by Alistair Ian Blyth. Humanitas, Buc., 2007.
Talán ott kellene kezdeni, hogy miért pohem és miért nem poem. Amikor Balogh József összeállította a mindmáig egyetlen magyar nyelvű Naum-versválogatást (Gellu Naum: Gladiátor az autóbuszban. Versek Balogh József fordításában. Kriterion, Buk., 1977.),     akkor ölteménynek fordította ezt a szóalakot. Védhető változat nyilván: a közbeiktatott h betű hatására lefokozó jelentésárnyalatra tesz szert a szó, az „öltemény” jelentése pedig az ’öltögetés’ szó közbeiktatásával afféle kézműipari terméket idéz. Egy csinálmányt. A Naum-féle szóalak ironizálja a költészet emelkedettségét – az avantgárdok többnyire gyűlöltek mindent, ami művészi és emelkedett.
Egy másik érvényes fordítási lehetőség a költhemény volna: az ironikus árnyalat ebben az esetben is felbukkanna, és itt a túlontúl emelkedett hangnem, a kényeskedő hangvétel keltene hasonló hatást. Ráadásul a beiktatott h betű volna itt is az ironikus hatás eredője – mint az eredetiben.