Alámerülés az énbe: idegenség-konstrukciók a magyar szürrealizmusban

Pán Imre

A magyar irodalmi avantgárd-feldolgozások és avantgárd-antológiák általában 1930 táján keresik a magyar avantgárd mozgalmi szakaszának lezárulását. Az irodalomtörténeti tézis alapja, hogy 1925/1926/1927 táján sorra szűnnek meg a magyar avantgárd fontosabb folyóiratai (Ma, Magyar Írás, Út, Periszkop, Dokumentum, Új Föld), és azok a szerzők, akik korábban avantgárd poétikájú műveket is alkottak (József Attila, Illyés Gyula, Déry Tibor, Németh Andor, Reiter Róbert és mások), néhány elszigeteltebb kivételtől eltekintve beszédmódot váltanak, eltávolodva az izmusoktól – és ez többé-kevésbé Kassák Lajosra, a magyar avantgárd mozgalom centrális figurájára is érvényes, aki 1928 és 1939 között már a Munka című folyóirat szerkesztőjeként tevékenykedik.

Continue reading

Advertisements