Laknak-e a homokórában madarak? Déry Tibor szürrealista korszakáról

 dery

Déry Tibor tízes évek végétől kezdődően írt művei (prózák, drámák, verskompozíciók) gyakran jelentős késéssel jelentek meg, kéziratban maradtak, némelyikük teljesen el is veszett. Ez lehet az egyik oka annak, hogy Déry (egy lehetséges opció szerint 1921 és 1930 közé tehető) avantgárd korszakának irányzati besorolásai meglehetősen hozzávetőlegesek. Másik ok, hogy a magyar avantgárd művészek (és főleg az írók) jellemzően nem egy-egy irányzat mellett kötelezték el magukat – kerülték, hogy dadaistának, konstruktivistának vagy szürrealistának minősítsék önmagukat –, hanem némileg eklektikus, szintetizált formában fogadták be és gondolták tovább az egyes irányzatokat, többnyire az „új vers”, „új művészet” szókapcsolatokat vonatkoztatva saját műveikre. Continue reading

Interpretations and Self-interpretations of Brauner

victor-brauner-pictopoet

(Mihaela Petrov, Victor Brauner pictopoet, Fundația Gellu Naum, București, 2013)

I concluded my review of Mihaela Petrov’s previous book on Victor Brauner with the phrase: “The interpretative effort seems to be still ahead of us.” Petrov’s essential contribution to the scolarship on Brauner was to insist and develop on the idea of the connection between Brauner’s self-interpretative texts and his painted work. The title of the new book (Victor Brauner pictopoet) suggests the same logic of interpretation (establishing links between text and image), and indeed, one will find in the volume several references to Brauner’s letters, notebooks and interviews that tried to explain to himself and to others how elements of his art were interconnected from his specific point of view.

Continue reading

The Network of Artists around Victor Brauner

brauner_insotitorii

(Emil Nicolae, Victor Brauner și însoțitorii [Victor Brauner and His Fellow-travelers], Ed. Hasefer, Bucharest, 2013.)

The volume consists of twenty shorter texts that explore Victor Brauner’s universe in terms of biography, spiritual kinship and artistic analogy. The author succeeds in retracing elements of biography that go beyond the simple factual level, and finding the instants where “facts” often result in works of art, anecdotes worth remembering, and germs of stories that have never been written. The strategy of the book is to present Brauner in his relation to others: how they saw him, how Brauner saw them, how they interacted, how they “met”, often in spiritual ways only, through their shared interests and aspirations.

Continue reading