Alámerülés az énbe: idegenség-konstrukciók a magyar szürrealizmusban

Pán Imre

A magyar irodalmi avantgárd-feldolgozások és avantgárd-antológiák általában 1930 táján keresik a magyar avantgárd mozgalmi szakaszának lezárulását. Az irodalomtörténeti tézis alapja, hogy 1925/1926/1927 táján sorra szűnnek meg a magyar avantgárd fontosabb folyóiratai (Ma, Magyar Írás, Út, Periszkop, Dokumentum, Új Föld), és azok a szerzők, akik korábban avantgárd poétikájú műveket is alkottak (József Attila, Illyés Gyula, Déry Tibor, Németh Andor, Reiter Róbert és mások), néhány elszigeteltebb kivételtől eltekintve beszédmódot váltanak, eltávolodva az izmusoktól – és ez többé-kevésbé Kassák Lajosra, a magyar avantgárd mozgalom centrális figurájára is érvényes, aki 1928 és 1939 között már a Munka című folyóirat szerkesztőjeként tevékenykedik.

Tanulmányom tézise, hogy a magyar irodalom történetében számolni kell egy programatikus szürrealista kísérlettel a negyvenes években is. Bár ezt az időszakot ritkábban tekintik a történeti avantgárd fejezetének, kétségtelenül megélénkül a szürrealista csoportok aktivitása világszerte: Párizsban 1947-ben nagyszabású szürrealista képzőművészeti kiállítást szerveznek André Breton részvételével és kezdeményezésére. Romániában és Csehszlovákiában fontos és színvonalas szürrealista kiadványok jelennek meg. Magyarországon az Európai Iskola csoportja, illetve az Index röpiratkönyvtár körül zajlik szürrealista ihletésű művészeti tevékenység. Szervező egyéniségekként, irodalmi és teoretikus szövegek alkotóiként elsősorban Pán Imre és Mezei Árpád nevét fontos megemlíteni, a csoport tevékenységére és szemléletmódjára pedig hatással van Marcel Jean szürrealista művész és elméletíró is, aki a negyvenes években Budapesten él, és Mezei Árpáddal közösen ír könyvet Lautréamontról, utóbb pedig a szürrealista festészet történetét írják meg együtt.

Ahhoz a járulékos tézishez is megkísérelnék érveket keresni, hogy a szürrealizmust ebben az időszakában elsősorban nem poétikaként, hanem szemléletmódként érdemes inkább megközelíteni: nincs egyetlen olyan technika vagy poétika, amely megfeleltethető lenne a szürrealisták törekvéseinek.

Az Európai Iskola és a szürrealizmus

Elsősorban nem irodalmi csoportosulásként kell az Európai Iskolára gondolnunk. Annak ellenére, hogy a „szellemi guruk”, akik nagy hatást gyakoroltak a többiekre, irodalmárok és elméletírók voltak, hangsúlyosabb, és művészi teljesítményekben eredményesebb volt az Iskolához tartozó képzőművészek csoportja. (Anna Margit, Barcsay Jenő, Bálint Endre, Bán Béla, Korniss Dezső, Lossonczy Tamás, Martyn Ferenc és mások.) Elképzelhető azonban, hogy demokratikus körülmények között, amennyiben nem következik be 1947/1948 táján a kulturális élet lehetőségeit is alapvetően befolyásoló politikai fordulat, kibontakozhatott volna egy olyan irodalmi irányzat, amely éppen a szürrealizmusra épült volna. Az Európai Iskola Könyvtára és az Index röpiratkönyvtár darabjait egy olyan alapozó munkaként értelmezem, amelyre végül nem épült rá az, aminek érdekében elkezdődött az alapok lerakása. Elsősorban a francia kultúrkör jelentős szellemi teljesítményeit mutatta be a sorozat: főként szürrealista szerzőket (Paul Éluard, André Breton, Manuel Agüelar), illetve azokat, akikre a szürrealisták elődként illetve velük részben együtt haladó társként/riválisként tekintettek (Hérakleitosz, Sade, Jarry valamint Apollinaire és Picasso). A közölt magyar irodalmi szövegek olyan válogatásban bukkannak fel a sorozatban, amely ugyancsak az avantgárd és szűkebb értelemben a szürrealizmus szempontjait érvényesíti. Füst Milán költői prózája (Aladdin atyja sírjánál), Weöres Sándor prózaversei (Testtelen nyáj) illetve Pán Imre versei (különösen a Metapoézis című ciklus) képi logikájuk és hangsúlyos álommotívumaik alapján egy meghosszabbított élettartamú magyar szürrealista irodalom részeiként olvashatók. Az élettartam további meghosszabbítását azonban a kultúrpolitika ellehetetlenítette, a lerakott alapokat betemette.

Részlet. A tanulmány teljes szövege az Alföld 2011/1-es számában olvasható (99-110. o.)

Advertisements

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s